Warenkorb:

0 Artikel - 0,00 Ft
You have no items in your shopping cart.

Willkommen Sie zu unserem Online-Shop!

A Kuvaszhűség Napja

Amikor az első alkalommal, 2013-ban meghirdettük a Kuvaszhűség Napját és szeptember 15-én találkoztunk a lelkes Kuvaszosokkal, csak remélni mertük, hogy ezzel hagyományt teremtünk. Nos, a kezdeményezés várakozáson felüli sikert hozott! Az azóta eltelt években a Kuvaszhűség Napját velünk együtt a világ több Kuvaszos közösségében is megtartják, így az USA-ban, Floridában, Norvégiában és Brazíliában is!

 

Floridában így emlékeznek a Kuvaszhűség Napján


Norvégiában pedig kiadós hegyi sétával...


Mi itthon minden év szeptember 15-én Budapesten, a Budai Vár alatt találkozunk, felsétálunk a Kuvaszokkal a Várba, több helyen is megemlékezve a Kuvaszok Hűségéről, majd a Vár túloldalán lesétálunk a Dunához, ahol a Lánchíd közepéről az emlékezés szalmakoszorúját dobjuk a folyóba. Évről-évre így emlékezünk Csodálatos Társaink, a Kuvaszok Hűségére!


Gyerekek és Kuvaszok a Mátyás templom előtt, a Kuvaszhűség Napján



Miről is szól a Kuvaszosok számára szeptember 15., a Kuvaszhűség Napja?

1944 őszén a szovjet hadsereg ebben az időszakban lépett a Kárpát-medence területére, és a frontvonalak végigvonulásával kezdődött meg - az emberi borzalmak mellett - a Kuvaszállomány eddig ismert legnagyobb irtása is. A lakosság elmondhatatlan szenvedései mellett szeretnénk, ha a Kuvasz végtelen Hűségének példája sem merülne feledésbe!
Azok számára, akik nem tudnak erről az időszakról, röviden összefoglaljuk a Kuvasz fajta sorsát is alapjaiban érintő történelmi eseménysort 1944 őszétől kezdődően:
1944 szeptemberének közepétől indult a szovjet csapatok több irányból történő bevonulása a Kárpát-medence területére. A front érkezésének hírére tömegesen hagyták el lakóhelyüket a tanyavilágban, kisebb falvakban élők. Az emberélet mentése mellett a tanyákat, házakat jelentős részben őrző KUVASZOK mentésének kérdése fel sem merülhetett. A legtöbben - az esetleg otthon maradókkal együtt - abban reménykedtek, hogy a Kuvasz a lövések zajára megbújik, talán elmenekül a tanyáról, a házak mellől, majd a lakók hazaérkezésére később visszatér, tehát valami módon túléli a seregek átvonulását. A tanyákra napokkal, hetekkel később hazatérők útközben bizakodva látták, hogy a nem Kuvasz fajtájú házőrzők jórésze valóban túlélte a csapatok kegyetlenségeit. Hazaérve azonban szembesülniük kellett a rideg valósággal: a legtöbb Kuvasz lelőve hevert a kerítés tövében. Az otthonhagyott Kuvaszok a gazdit és családját hazavárva az életük árán is megvédték a szeretett házat és környékét!!! A figyelmeztető lövések mit sem értek, a harckocsik dübörgése, az ágyúk döreje nem tántorította el a Kuvaszokat. Miközben minden és mindenki menekült, ők hűséggel védték a rájuk bízottakat. A Kárpát-medencébe lépve hamar elterjedt az idegen katonák között, hogy a nagy fehér kutyát lőni kell, mert nem enged be senkit, súlyos sebeket ejt a behatolókon. 1944. őszétől 1945. tavaszáig becslések szerint TÖBB EZER KUVASZ ÁLDOZTA FEL AZ ÉLETÉT, FELADATA HŰSÉGES TELJESÍTÉSE KÖZBEN!


Szeretettel várunk mindenkit a Kuvaszok Hűsége előtt tisztelgő Emléksétára minden év szeptember 15-én, Budapesten, a Vérmező Parkból indulóan! Találkozó - minden évben - 16:30-kor a Park közepén álló öreg fa alatt!

 

Kuvaszok a Budai Vár utcáinak esti fényében, a Kuvaszhűség Napján